Kezdőlap / Története
Nevének eredete mai napig vitatható, pedig már az Árpád-korban is lakott volt a község. Történelmi forrásokban Keregj -ként, Theleky -ként fordul elő, már 1237 -től.
- A néphit szerint a nevét Mária Teréziának köszönheti. Aki erre járt és hintója balesetet szenvedett, s a helyiek segítették ki kocsiját egy kerékkel. A nagyasszony ennek hálájaként adta a "Kerék" előtagot.A nevében szereplő "telek" valószínűleg az elpusztult, üres "telek" -ké vált helyre utal.
- Mások szerint a település nevének utótagja a telek főnév (i) képzős származéka. Az előtag valószínűleg onnan ered, hogy 1453 -ban a Teleki család itteni birtokát, a király Kerekes Pál tatai várnagynak adományozta. Ekkor Theleky néven említik.
Később a török martalékává vált, majd a XVI-XVII. század -ban a település lakatlanul állt. Betelepítése az 1720-as években indult meg. A falu népességéről az 1784 -87 -es népszámlálás ad hiteles képet, ekkor a falu lakossága 640 fő volt. A második világháború harcai 1945. március 26-án értek véget a község területén. Ezt követően a falusiak földet kaptak, ahol gazdálkodhattak, később ezek a földek a kollektivizálás során Kerékteleki Béke Tsz. néven termelőszövetkezetté alakultak.
1950-ig Veszprém megyéhez tartozik. Ekkor uradalmi község volt, határának nagy része a kisbéri Ménesbirtokhoz tartozott.
Közigazgatási határában található Szolgagyőrpuszta ősidők óta lakott hely.
A falu lakói több felekezethez tartoztak. A falu egyik legrégibb épülete, Stehenich János győri kanonok által 1746-ban építetett temetőkápolna. Ma ez a község temploma.
Copyright © 2024 Kerékteleki Önkormányzat Rights Reserved.